Tömény romantika a Bükkben

A festői szépségű Lillafüred a Bükk keleti szélén, Miskolc városától 15 km-re a Garadna és a Szinva völgyének találkozásánál, a Hámori-tó partján, fenséges bükkerdőkkel koszorúzott, vadregényes katlanban fekszik. A romantikus, idilli hangulatot számos látnivaló fokozza.

Lillafüred rövid története

1892-ben gróf Bethlen András földművelési miniszter kezdeményezésére nyilvánították üdülőteleppé, nevét a gróf unokahúgáról, Borsod vármegye főispánjának leányáról Vay Lilláról kapta. Az üdülőtelep a két világháború között kezdett népszerűvé válni, mikor gróf Bethlen István miniszterelnök és prominens kormánytagok elkezdtek idejárni, vadászni, pihenni. Trianon után, az elvesztett tátrai üdülőhelyek pótlására Lillafüredet szerették volna egy nagy, impozáns hegyi üdülőhellyé felfejleszteni.

1930-ban adták át a kor legelegánsabb szállodáját, a Palotaszállót, amely azóta is a hely szimbóluma. A beruházások azonban nem folytatódtak tovább, a háború, majd a szocializmus megállította a fejlődést.

A rendkívül fotogén Palotaszálló és függőkertje, vízesése mellett két érdekes barlang várja a látogatókat, lehet csónakázni a hangulatos, erdőkkel koszorúzott Hámori-tavon, kisvonatozni a Garadna völgyébe, de az aktívabb kikapcsolódást keresőknek is számos lehetőséget nyújt a környék kitűnő jelzett turistaútjaival.

 Palotaszálló

Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban 1926 és 1930 között épült a három völgy találkozásánál, a Hámori-tó fölé épült festői szálló. A szocializmus éveiben SZOT szállóként működő épület ma már ismét minden vendég rendelkezésére álló háromcsillagos szálloda.

Az épületet teljesen körül tudjuk sétálni, ha nem itt szálltunk meg, akkor is érdemes benézni az épületbe, a gyönyörű Mátyás-teremben működő reneszánsz Mátyás étterembe pedig be is tudunk ülni, megcsodálhatjuk a kilenc, trianoni határokon kívülre került városokat ábrázoló színes ólomüvegablakokat.

A szállóról a legjobb fotókat a Hámori-tó túlpartjáról készíthetjük, a tó vizében festőien tükröződik az épület.

 Függőkert és vízesés

A Palotaszálló alatt egy megerősített, támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszer fekszik. Innen lehet elérni az Anna-barlang bejáratát, útközben találjuk a népszerű József Attila  szobrot, a költő itt írta híres Óda c. versét 1933-ban.

A szálló építésekor terelték el a Szinva patakot, és létrehozták Magyarország legmagasabb vízesését, a 20 m magasból „lezúduló” patak nem egy Niagara, száraz időben csak elképzelni lehet a morajlást, hóolvadáskor, nagyobb esőzések után viszont nagyon hangulatos hely.

Anna-barlang

A Magyarországon egyedülálló, de az egész Földön is csak még 4 másik helyen lévő hasonló típusú barlangot a vízesés mellett találjuk. az 1833-ban felfedezett mésztufabarlang egyediségét az adja, hogy a víz nem kivájta a barlangot, hanem a patakból kioldódott mész fokozatosan rakódott le, és ebből épült fel a barlang fala.

Mesterséges, katakombaszerű járatokkal összekötött természetes fülkékből áll, melyek mennyezetén megcsodálhatjuk a hajdan elpusztult növények gyökereire és a fák koronáira rárakódott mészkő képződményeket.

A kb. félórás vezetett barlangtúra során több mint 200 méternyi szakaszt ismerhetünk meg. Legérdekesebb részei a Jézus Szíve-teremben egy szív alakú képződmény, mely alatt gyakran tartanak esküvőket is, ill. a Paradicsom nevű terem, ahol az élő fához hasonlító képződmény az Éva almafája nevet kapta. Mésztufabarlangoknál szokatlan, de több helyen láthatunk cseppköveket is.

Nyitvatartás: Vezetett túrák indulnak minden nap, egész órakor.

IV. 1.-X.31. 10.00-16.00 (utolsó csoport 16.00-kor, októberben 15 órakor), XI. 1. – III.31. minden nap egyszer 12.30-kor indul csoport.

Belépő: 1100 Ft, kedv.: 700 Ft

Szent István-barlang

A különleges cseppköveiről híres barlang a palotaszálló másik oldalától, az Eger felé vezető műútról közelíthető meg egy tízperces sétával. A barlangot véletlenül fedezték fel a XX. század elején, az egyik üregbe beesett kutya napokig tartó ugatására lettek figyelmesek a helybeliek. 1913-ban tárták fel a barlangot, és 1931-ben nyitották meg a nagyközönség számára.

A változatos cseppkövekben igen gazdag barlang kiterjedt járataiból a vezetett túra során mintegy 350 méternyi részt ismerhetünk meg. A mennyezetről lelógó (sztalaktit) és a padlóról felfelé törekvő (sztalagmit) cseppköveken kívül termek, szoborszerű formák és megfagyott vízesésre hasonlító képződmények teszik felejthetetlenné a látogatást.

A barlang ismertebb alakzatai, a hatalmas Kupolacsarnok és az Óriás-vízesés. Természetesen szinte mindegyik cseppkő kapott fantázianevet, így találkozhatunk itt a Mikulással, Jancsival és Juliskával, de kínai pagodával is.

Nyitvatartás: Vezetett túrák indulnak minden nap, egész órakor.

IV.1. – IX.30 09.00-18.00 (utolsó csoport 17.00-kor), X.1.-III.31. 09.00-15.00 (utolsó csoport 14 órakor)

Belépő: 1100 Ft, kedv.: 700 Ft

http://bnpi.hu 

Hámori-tó

A szűk, meredek hegyoldalakkal szegélyezett völgyben fekvő festői tó mesterségesen keletkezett, a Garadna-völgyben a két patak találkozásánál 1813-ban egy nagyobb tavat duzzasztottak, hogy megfelelő mennyiségű víz legyen a vasmegmunkáláshoz.

A tavon nyáron csónakázásra és vízi biciklizésre is van lehetőség, de gyalog is körbe tudjuk sétálni. A szállótól a tó bal oldalán, a kisvasút sínjeivel párhuzamosan futó kényelmes zöld és kék kereszt jelzésű turistaúton induljunk el, majd a tó végénél a jobbra kanyarodó zöld jelzésen érjük el a tó másik oldalán futó műutat, ezen 15 perc alatt kényelmesen visszaérünk a szállóhoz.

Lillafüredi Állami Erdei Vasút

A múlt század elején, erdészeti céllal épült meg a kisvasút, mely napjainkra az ide látogató családosok (és szerelmespárok) kedvenc programjává vált. A Miskolcról induló és Garadnáig közlekedő vonat télen fűtve működik. A lillafüredi állomásépületben található egy kis kiállítás is a vasút történetéről. Télen csak hétvégén közlekedik. A Miskolcról induló vonat a hegyoldalban halad át a Szinva-patak völgyébe szorult Hámor község felett, áthalad a mélyvölgyi viadukton, egy rövid alagút után megérkezik Lillafüredre, majd egy újabb alagút után tovább kanyarog magasan a Hámori-tó fölött, az Őskohó előtt, majd a Garadna völgyében továbbhaladva éri el Garadna végállomást.

http://www.eszakerdo.hu

www.kisvasut.hu