A leghíresebb magyar vár

Eger vára mind a magyar történelem, mind a kultúra egyik meghatározó építménye. Magyarország leghíresebb törökkori vára számos érdekes kiállításnak ad otthont. Lenyűgözőek a város fölé magasodó impozáns falak, melyek között ezer év kultúrtörténeti emlékeit találjuk.

A vár elsősorban Gárdonyi Géza híres regényének, az Egri Csillagoknak, ill. az abból készült felejthetetlen filmnek köszönheti népszerűségét. A várban számtalan történelmi és művészeti látnivalót találunk, a kazamatákat és a Hősök Termét csak vezetéssel, a többi kiállítást egyénileg is látogathatjuk.

A vár története

A Szent István király által alapított egri püspökség székhelye 500 éven keresztül a várdombon volt. A tatárjárás után a püspökség védelmére várat emeltek. A huszita harcok alatt nagyméretű külsővárral bővült.

Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a XV. században, a reneszánsz korban, élte. Ekkor az ország egyik meghatározó kulturális központjaként tartották számon.

A várat a hozzá fűződő 1552-es ostrom, illetve annak regénybe foglalt körülményei tették nem csak a magyarok, de az egész világ számára híressé. Dobó István és a várvédők legendás győzelme a törökök felett időtlen történet, amit a vár falai közt bárki szívesen idéz fel.  A győztes csata után – újabb támadástól tartva – még jobban megerősítették a várat. De Mohamed szultán csapatai 1596-ban el tudták foglalni a várat, ami majd 100 esztendő múlva szabadult csak fel a török uralom alól.

Később már csak a kuruc szabadságharc idején nyert jelentősebb szerepet, addigra azonban már csak a belső vár állt. Ezután a vár pusztulásnak indult. Köveit a környékbeli építkezésekre széthordták.

A vár látogatása

A várba a Dózsa György térről induló feljárón jutunk, a várkapun belépve magas falak, bástyák fogadnak, a várat sétajeggyel is látogathatjuk. A rendszer meglehetősen rugalmas, mivel még utólag is meggondolhatjuk magunkat, és a sétajegy mellé a kiállításokra is vehetünk belépőjegyet. Természetesen teljes belépőt is vehetünk az összes kiállítás megtekintésére.

Romkert

A várudvar közepén láthatók az egykori, hatalmas, román és gótikus stílusú püspöki székesegyház maradványai. Hajdani méretéről képet kaphatunk a Szent István szobor alapzatául szolgáló gigantikus oszlop vastagságáról. A templom kriptájában temették el Imre királyt 1204-ben, a helyet emléktábla jelöli.

A székesegyház romjai mellett láthatjuk a vár legrégebbi épületének, a X-XI. századi keresztelő kápolnának, a  rotundának helyreállított és tetővel fedett alapfalait.

Vártörténeti kiállítás

Az egykori püspöki palota emeletén kapott otthont a látványos vártörténeti kiállítás. Maga az épület is figyelemre méltó, a gótikus palota az egész vár legértékesebb építészeti emléke. Az 1470-es években épült palota legszebb része az eredetiségében fennmaradt csúcsíves, árkádos folyosó, gyönyörű hálóboltozatával.

A kiállítás a vár történetének a XVIII. századig terjedő időszakát öleli fel. Maketteken tanulmányozhatjuk a romkertben látott épületek eredeti formáját, számos régészeti leletet, díszes kőfaragványt találunk a várdombon állt épületekből. A kiállítás egyik legértékesebb darabja a XV. századi alexandriai Szent Katalint ábrázoló szobortorzó.

A negyedik terem a legnépszerűbb, az emlékezetes 1552-es török elleni hősi várvédés elevenedik meg a diorámákon, különböző hang- és látványelemek teszik még életszerűbbé az ostromot. A többi teremben főleg a végvári élet mindennapjaival, ill. a török megszállás emlékeivel találkozhatunk. De van itt virtuális kiállítás is, a nevezetes filmbe is belenézhetünk, sőt egy nagy terepasztalon ismerkedhetünk meg a híres ostrom részleteivel.

Hősök terme és a kazamaták

A csak vezetéssel látogatható Hősök terme a püspöki palota földszintjén van. A várvédők kegyeleti emlékét idéző hely közepén áll Dobó István várkapitány szarkofágja. Dobót a felvidéki családi birtokon temették el, máig ott nyugszik, síremlékének fedőlapja a XIX. században került Egerbe, 1965-ben helyezték el itt a püspöki palotában. A terem két oldalán hat nagyméretű, a várvédőket szimbolizáló szobor áll. A szobrok közötti szarkofágokban a várostromban elhunytak csontjai vannak, a falon pedig az ismert várvédők neveit olvashatjuk.

Az 1552-es ostrom után kiépített három szinten futó alagutak, a kazamaták a várbeliek mozgását biztosították a bástyák között ostrom idején.  A vezetett séta végigkalauzolja a látogatókat a kőtáron, de láthatunk egy, a filmből ismerős tüzeskereket is, és több korabeli ágyút, ill. az ostromhoz szükséges tárgyakat.

A kazamatákban hűvös van, nyáron is csak 12 fok körüli a hőmérséklet, pulóvert vigyünk magunkkal!

Képtár

A várudvaron a püspöki palotától balra álló épületben rendezték be a külföldi és magyar festők műveiből álló képtárat. A gyűjtemény legnagyobb részét kevéssé ismert külföldi, főleg itáliai és németalföldi festők művei adják, de néhány ismertebb XIX. századi magyar művész munkáit is láthatjuk.

Panoptikum

Az északnyugati Föld-bástya termeiben az Egri Csillagok jól ismert alakjai elevenednek meg viaszszobor formájában.

Börtönkiállítás

 A vár nagypincéjében (a képtár épülete mellől juthatunk le), rendezték be középkori kínzóeszközökkel a népszerű kis kiállítást.

Gárdonyi Géza sírja

A vár egyik fülesbástyáján, egy óriási fa alatt helyezték örök nyugalomra Gárdonyi Gézát, a legnépszerűbb magyar regény szerzőjét, az egri kultusz megalapozóját.

Gyakorlati tudnivalók

Cím3300 Eger, Vár 1.,

Nyitva tartás:

A várkapu nyitva tartása

November 1-től február 28-ig:  8.00-17.00 óráig.

Március, október: 8.00-18.00 óráig.

Május 1-től augusztus 31-ig: 8.00-20.00 óráig.

Április, szeptember: 8.00-19.00 óráig.

Az állandó kiállítások nyitva tartása

január 1–április 30. 10.00 - 16.00
május 1–június 15.   9.00 - 17.00
június 16–augusztus 31. 10.00 - 17.00
szeptember 1–december 31. 10.00 - 16.00

 

Hétfőn a kiállítások zárva tartanak, de a Hősök terme és a kazamaták csoportos vezetéssel látogathatók!

A Börtönkiállítás április végétől október közepéig látogatható!

 

Belépődíjak:

 

Felnőtt: 1400 Ft, hétfőn: 1100 Ft

Kedvezményes: 700 Ft, hétfőn: 550 Ft

Sétajegy: 800 Ft, kedv.: 400 Ft

Kiegészítő jegy: 600 Ft, kedv.: 300 Ft

 

Telefonszám(36) 312 744

UPDATE!

2014 április végén még mindig tartanak az egész vár infrastruktúráját érintő felújítások és sok helyen a régészeti feltárások is korlátozzák a látogatást!

Az egri vár területe egy munkagödrökkel, munkagépekkel teli óriási építkezés, előreláthatólag 2014 év végéig tart a kaotikus állapot.

Az építkezésekre való tekintettel kedvezményes jegyárakkal látogathatjuk a vár területét!

Az aktuális kedvezményes egri vár belépőjegyek

 

http://egrivar.hu/