Körtúra a Bükk-fennsíkot őrző köveken

Klasszikus körtúra a Bükk-fennsíkon keresztül a déli peremét vigyázó, fantasztikus kilátást nyújtó „kövek” láncolatán át, a több mint száz éve ugyanúgy álló, háborítatlan Őserdőt érintve a bizarr, lebányászott tetejű Bél-kőig és vissza a gépkocsival is megközelíthető kiindulópontra, az Olasz-kapuhoz.

A túra hossza: 21 km

A túra időtartama: 6 óra

Útvonal: Olasz-kapu – Zsidó-rét – Három-kő – Tar-kő – Őserdő – Cserepes-kő – Pes-kő – Őr-kő – Bél-kő – Olasz-kapu.

Jelzések: Tanösvény – K – ZS - S∆ - ZS – KS – K+ - tanösvény.

A túra jellege: Hosszú gyalogtúra, viszonylag kevés szintkülönbséggel, jól jelzett turistautakon, ösvényeken, néhol széles erdészeti utakon, köves úton. Vízvételi lehetőség nincs, vigyünk magunkkal kellő mennyiségű folyadékot.

Kiindulópont: Olasz-kapu, személygépkocsival megközelíthető Szilvásvárad felől. A szilvásváradi Szalajka-völgyi nagy parkolóba kell behajtani, a kasszánál mondjuk, hogy az Olasz-kapuig megyünk, napijegy 1400 Ft. Szalajka-völgyből 12 km-es, kanyargós, kátyús vékony aszfaltúton érjük el az út végét, Olasz-kapunál.

bukk-kovek-terkep.jpg

Térképkivágat: Bükk 1:30 000 (Szarvas-Faragó), www.map.hu 

A túra leírása

Az Olasz-kapu (850 m) előtti parkolóból indulunk, az aszfaltutat követve átmegyünk az olasz hadifoglyok által áttört sziklavágáson keresztül, és máris feltárulnak előttünk a Bükk-fennsík töbrökkel tarkított, csodálatos rétjei, tisztásai. Az út jobb oldalán elérjük a mesés, csodaszép Zsidó-rétet. A tájékoztató táblánál élesen jobbra térünk le a széles, füves útra a tanösvény ritkás jelzéseit követve, a borókával, fehér mészkőszirtekkel pettyezett fantasztikus Zsidó-rét szélén haladva, a töbrök között kanyargó, kényelmes szintúton pár perc alatt elérjük az erdő szélén futó Országos Kék Túra útvonalát.

Itt jobbra térünk, végigsétálunk a nevéhez hű, bájos Keskeny-rét mellett, majd a tisztás felső végénél jobbra kanyarodik az út, pár méter után egy hatalmas töbör szélénél, érdemes egy kis kitérőt tennünk a bámulatos kilátást nyújtó Három-kő (906 m) csúcsára a balra nyíló Z∆ jelzésű kanyargós kis ösvényen. A Három-kő tetején elterülő idilli, vadvirágos rét ideális pihenőhely, széléről, a fehér mészkősziklák tetejéről csodálatos panoráma tárul fel a Bükk déli részére, tiszta időben Eger városa is látszik. Jól látható innen túránk következő állomása, a Tar-kő meredeken letörő sziklás csúcsa is.

Térjünk vissza a nyeregbe, a K jelzéshez, balra kanyarodva a Büszkés-hegy (952 m) oldalában enyhén emelkedő úton szép bükkösben érünk fel a Tar-kő (949 m) tetejére. A K∆ jelzésen egy perc alatt kijutunk a lebilincselő kilátást nyújtó Tar-kő sziklás, gyepes kiszögellésére. A szédítően meredek sziklaszirt tetejéről letekintve jól látszik a Bükk egész déli vonulata, a Felsőtárkány körüli hegyek, azon túl Eger, balra a Bükkszentkeresztet körülölelő hegyvidék, jobbra, nyugatra a Bükk-fennsík déli peremét őrző meredek sziklafalai, az ún. kövek láncolata.

Miután kigyönyörködtük magunkat, térjünk vissza a Kék Túra vonalára, ahol erős lejtéssel ereszkedünk le egy táblával jelzett kereszteződéshez, ahol dél felől a Z jelzés csatlakozik hozzánk, majd pár méter után érkezünk meg az Őserdő bejáratát jelző tájékoztató táblához. Az Őserdő kerítéssel bekerített szigorúan védett területén több mint 100 éve semmilyen erdőgazdálkodást nem végeznek, a természeteshez közeli állapotában meghagyott szálbükkösben tényleg a természet az úr, a fák itt természetes halállal halnak, a kidőlt fák össze-vissza fekszenek a földön.

Az Őserdő természetvédelmi okokból nem látogatható, a jelzett út balra a Kis-Virágos-hegy (868 m) kúpján keresztül kerüli meg a védett területet, a kerítés mellől jól láthatjuk az idős bükköst. Zárójelben jegyzem meg, hogy a régi útvonalon, az Őserdőn keresztül átvágó ösvényen is mehetünk, semmilyen tábla nem tiltja az Őserdőbe való bemerészkedést, egy kis létrán keresztül tudunk átmenni a kerítésen, a másik oldalán pedig ki is tudunk jönni.

Az Őserdő nyugati szélénél egy újabb tájékoztató táblánál az út kettéválik, mi továbbra is maradunk a délre, a Sima-kő-lápa völgyébe kanyarodó K jelzésen. (A lápa elnevezést a Bükk kis oldalvölgyeire használják.) Az egyre fokozódó lejtésű lápából jobbra egy oldalútra térünk, majd hamarosan elérjük a Vörös-kő felé lefutó oldalgerincet, melyre éles jobbkanyarral északnyugatnak fordulva kapaszkodunk fel. Rövidesen kiérünk a Vörös-kő-bérc oldalának csodálatos, pihenésre csábító, fantasztikus kilátást nyújtó, sziklagyepes, kopár lejtősztyeppéjére. Utunk átvisz a Cserepes-kő jellegzetes karrmezejére, ahol fehér sziklatömbök közt kanyargunk fel a magaslatra. Jobbra egy kis letérő vezet fel a meglehetősen rusztikus berendezésű Cserepes-kői barlangszálláshoz menedékhelyként berendezett üregéhez. (Kéktúra bélyegzőhely) Akit nem zavarnak a nomád körülmények, itt is alhat a priccseken, a vaskályhával felszerelt barlangban.

Visszatérve a Kék túrára, keresztezve a Cserepes-kő-lápát, hangulatos bükkösben túrázunk tovább a Pes-kő (865 m) északi, sziklás oldalában, balra egy sziklaletörésnél szép kilátást kapunk, majd jobbra elhaladunk a fenyvessel szegélyezett Kocsmáros-rét mellett, és megérkezünk az Őr-kő-rét  pihenőpaddal felszerelt hangulatos tisztására. Több turistaút is találkozik itt, mi az Őr-kő (880 m) csúcsa felé tartó K∆ jelzésű ösvényt válasszuk, amely közepes emelkedővel kapaszkodik fel a sziklák között, a dél felé leszakadó vadregényes sziklafal mészkősziklás tetejére. Miután beleuntunk a páratlan kilátásba, idős bükkmatuzsálemek közt kanyarogva térünk vissza a Kék túrába.

Az Ördög-hegy és a Sándor-hegy között szép bükkösben érünk ki az elbűvölő Zöld-rétre, a Sándor-hegy (870 m) és a Messzelátó (855 m) közötti nyeregbe. Itt dél felől csatlakozik hozzánk a Z jelzés, majd pár méter után egy újabb kereszteződésnél, mindenképpen tegyük meg a kitérőt a Bél-kő csúcsa felé a balra tartó Z és S jelzésen. A széles, szintben haladó szekérútról 500 méter után jobbra térünk le egy széles, füves ösvényre, amely pár perc alatt kivisz a Bél-kő (816 m) tetején kialakított parádés kilátóteraszhoz.

A Bél-kő a Bükk legjellegzetesebb csúcsa, nyugat felől őrzi a Bükk-fennsíkot, tetejét szabályszerűen teljesen elbányászták közel 100 év alatt, 2002-ben szűnt meg a cementgyár, ill. a bányászat. A kilátóteraszról kitűnően belátható az egész felső kőbánya, meghökkentő látványt nyújt a legyalult hegy. A hegy túloldalán Bélapátfalva házai rajzolódnak ki. Nehezen válunk meg a bizarr látványosságtól, térjünk vissza a Kék túra jelzéseihez, balra folytatjuk túránkat a K és a S jelzésű széles szekérúton, pár perc után a K jelzés balra kanyarodik le, mi maradjunk a piros kerékpárral jelzett széles, szintben haladó földúton. Negyedóra gyaloglás után elérjük a K+ jelzést, majd ezen balra megyünk tovább.

Mellettünk jobbra párhuzamosan az erdőben megy tovább a széles, kerékpárosoknak kijelölt út, ragaszkodjunk a K+ jelzésű ösvényhez, csodálatos, zöld tisztások, rétek mellett megyünk el, balra láthatjuk a hatalmas, tányér alakú Almád-töbröt, majd a mészkősziklákkal pettyezett Kerek-rétet. Itt figyeljünk, mert a nagy tisztáson utunk éles bal kanyart véve tér be az erdőbe, majd egy újabb nagy tisztásnál lyukadunk ki, melynek felső végében áll a lezárt Kopasz-réti barlang.

Itt ismét figyeljük a jelzéseket, a nagy kiterjedésű rét felső részénél jobbra tartva csatlakozik hozzánk a Z jelzés, negyedóra múlva, az Istállós-kő alatti nyeregnél a Z∆ balra megy fel az Istállós-kőre, mi maradunk a K+ és Z jelzésen, de néhány száz méter után a Z jelzés jobbra elválik tőlünk. Hangulatos fenyvesben folytatjuk túránkat, újabb dolinákat keresztezünk, majd a Körös-bérc (954 m) alatt egy aszfaltos útra érünk, amin rövidesen kiérünk az Olaszkapui műútra, melyen balra fordulva pár perc alatt visszajutunk kiindulási pontunkhoz.