A leghíresebb magyar festmények tárháza

A Magyar Nemzeti Galéria a magyar képzőművészet eszenciája, a leghíresebb festők legismertebb alkotásait mutatja be. A Budavári Palotában található nagyszabású kiállítás a középkortól 1945-ig terjedő időszak legátfogóbb magyarországi képzőművészeti gyűjteménye.

 

A múzeum története

Az 1957-ben alapított intézmény az itthoni képzőművészetek kialakulásának és fejlődésének legfontosabb momentumait bemutató közgyűjtemény, mely jelenlegi lakhelyére, a Budavári Palotába 1975-ben költözött.

2012. szeptember 1-jétől intézményi szinten egyesült a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. Az intézmények utódja várhatóan 2018-tól az Új Nemzeti Galéria lesz, mely az Ötvenhatosok terén épülő új Múzeumi Negyedben működik majd tovább az elképzelések szerint.

Állandó kiállítások

A galéria legnépszerűbb kiállításai a XIX. századi, ill. a XX. század első felének festészetét bemutató gyűjtemények. Amennyiben kevés időnk van, ezeken kívül még a késő gótikus szárnyasoltárokat érdemes még mindenképpen megnézni.

XIX. századi festészet és szobrászat

Száz év művészetét tekinthetjük meg itt az első emeleten, így a magyar romantikus festészet korának legjelentősebb alkotásait, Markó Károly és Mednyánszky László tájképeit, zsánerképeit. A magyar történelem nagy pillanatait megörökítő híres képek között találjuk Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése, Székely Bertalan Az egri nők, Zrínyi kirohanása, Madarász Viktor Hunyadi László siratása című művét.

A XIX. századi gyűjtemény legnépszerűbb része az impresszionizmus előfutárának tekinthető Szinyei Merse Pál káprázatos színekben tündöklő képei, a megelőző korok komor, mélabús festményeitől mintha egy világ választaná el az életörömtől duzzadó Majális vagy a Lila ruhás nő című alkotásokat.

A fentieken kívül még számos más ikonikus kortárs művész műveit tanulmányozhatjuk, mint pl. Barabás Miklós, Borsos József, Lotz Károly vagy a nagybányai művésztelep két vezető egyéniségének Hollósy Simonnak és Ferenczy Károlynak a festményeit.

Munkácsy Mihály és a századvégi realizmus képviselőinek munkásságát külön gyűjteményben találjuk, olyan híres festményeivel, mint a Tépéscsinálók, a Rőzsehordó , a Siralomház, az Ásító inas vagy a Köpülő asszony. Ebben a szekcióban kaptak helyet Paál László híres erdőábrázolásai is, főműve a Fontainebleau-i erdőrészlet.

 

XX. századi művészet 1945 előtt

A Galéria vitathatatlanul legnépszerűbb gyűjteménye, melyben a magyar festészet rejtelmes, magányos zsenije, a műveivel önálló, egyedi stílust alkotó Csontváry Kosztka Tivadar kétség kívül a kiállítás fő attrakciójának számít, olyan képeivel, mint a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban vagy A taorminai görög színház romjai, de a második emeleten folytatódó gyűjteményben számos egyéb kincsre lelhetünk, mint pl. Rippl-Rónai József Kalitkás nő című műve vagy Önarcképe. Érdemes megkeresni a magyar szecesszió egyik nagy alakjának, Körösfői-Kriesch Aladárnak munkáit is.

Késő gótikus szárnyasoltárok

Ha még marad energiánk, ne hagyjuk ki ezt a gyűjteményt sem, itt tizenöt, többnyire teljesen épen fennmaradt szárnyasoltár csodálható meg, más töredékekkel egyetemben. Az Európa szinten jelentős gyűjtemény többsége a XVI. század elejéről származik, főleg a Felvidékről. Híres a kisszebeni plébániatemplom Szent Anna-oltára, valamint a  középkori magyarországi táblaképfestészet talán legismertebb darabja, a csak monogramjairól ismert M.S. Mester hajdani selmecbányai oltárának Vizitáció-táblája is.

Késő reneszánsz és barokk művészet

A tárlat 250 év művészetének legszebb darabjait gyűjti össze. Az itt található egyik leghíresebb kép nem más, mint Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferencről készült festménye.

Középkori és reneszánsz kőtár

A magyar művészettörténet korai szakaszának olyan jelentős darabjai találhatók itt, mint az aracsi emlékkő, a kalocsai királyfej, a pécsi Jákob-kő, illetve Gertrudis királyné pilisi síremlékének töredékei.

Gótikus faszobrok és táblaképek

Az itt látható alkotások közül mindenképp figyelmet érdemel a toporci és a szlatvini Madonna-szobor, Szent Katalin és Dorottya szobra, továbbá a Fonó Máriát megjelenítő táblakép, ami a Batthyány-gyűjteményből származik.

 

Gyakorlati tudnivalók

Cím

1014 Budapest, Szent György tér 2

Nyitva tartás

Kedd-vasárnap, 10.00-18.00.

Belépődíjak

Felnőtt: 1400 Ft

50 %-os jegy: 6 és 26, ill. 62 és 70 év között.

Ingyenes 6 év alatt és 70 év felett.

Az időszaki kiállítások ára változó.

Telefonszám

(1) 201 9082

www.mng.hu