Muszlim zarándokhely Budán

A Rózsadomb Dunára néző délkeleti lejtőjén található Gül Baba türbéje egyike azoknak a leghíresebb és legszebb magyarországi műemlékeknek, amik emlékeztetnek minket arra, hogy nálunk bizony volt török uralom. Északon az iszlám kultúrának ez a legtávolabb eső szent helye, illetve az egyetlen működő zarándokhely a keresztény Európa területén.

 

A zarándokhely története

Gül Baba személye körül dereng egy kis balladai homály. Sokan úgy tartják, hogy egy jólelkű, nemes cselekedetekkel teli dervis volt, aki Buda várának elfoglalásakor sebesült meg, majd a dzsámivá (imaház) alakított Nagyboldogasszony templomban – a mai Mátyás templomban - halt meg. Temetésén I. Szulejmán szultán is tiszteletét tette. A Gül Baba, azaz Rózsák Atyja nevet a turbánján díszelgő rózsaszál miatt kapta. Az iszlám egyik szerzetesrendjének - a bektasi dervisrendnek a tagjaként a szultánok egész sorát szolgálva hirdette a Korán igéjét.

Ám akad olyan történet is, mely egyszerű illatszerárusnak tartja, kinek rózsái messze földön híresek voltak szépségükről. A sírjához emelt türbét (török sírbolt) Mehmed, Buda harmadik pasája építtette 1543 és 1548 között.

Budát 1686-ban az egyesített európai csapatok visszafoglalták, így a törökök kivonultak, Gül Baba türbéje pedig a jezsuita rend tulajdonába került, akik „keresztényebbé” alakították a helyet. 1882-ben már, mint török zarándokhely jelenik meg a forrásokban. A következő jelentős esemény a síremlék történetében 1914-ben volt, ekkor nyilvánították műemlékké és kezdték meg felújítását. A Barhucz Lajos antropológus által vezetett ásatáson, a türbe közepén találtak egy idősebb, erős felépítésű, 164 cm magas csontvázat, amit Gül Babával lehetett azonosítani.

A türbét a II. Világháborús bombázásoktól az azt körülölelő Wagner-villa falai védték meg. A helyreállítási munkálatokba a ’60-as évek elején fogtak, Pfannl Egon tervei nyomán. A ’70-es években kilátót is készítettek a türbe köré.

A folyamatos állapotromlás után az 1990-es években került sor a türbe újabb felújítására. Legutolsó hírek szerint pedig 2014-ben újabb renoválás történik ismét a török kormány támogatásával.

A türbe látogatása

Az épület nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett, bejárata Keletre néz. Egyedüli dísze egy tégla szamárhátív-sor, belsejében egy turbánnal díszített fakoporsó áll. A legutolsó restauráció során felépítették az oszlopcsarnokot, két díszkutat, a jellegzetes kék díszcsempékkel díszített kultikus csesmét és a szelszebilt, illetve a zarándokok, turisták legnagyobb örömére egy autentikus török kávézót és egy kiállítótermet (Összmagyar Galéria). A kávézó jelenleg sajnos zárva van.

A kertbe szabadon le lehet menni, a türbe általában zárva van, de a rácson keresztül be lehet nézni, és láthatjuk a turbánnal díszített, takarókkal letakart nagy koporsót, melyen mindig találunk néhány szál friss rózsát.

Mivel a hely nem csak műemlék jellege, muszlim szertartásai, hanem ténylegesen gyönyörű rózsái miatt is híres, így érdemes a tavaszi-nyári időszakban ellátogatni ide, amikor virágoznak és illatoznak szépen gondozott rózsabokrai.

A türbe előtti oszlopcsarnoktól és a kilátóteraszról fantasztikus panoráma nyílik a Dunára és a Margit-szigetre.

 

Gyakorlati tudnivalók

Cím:

1023 Budapest, Mecset u. 14. (Türbe tér 1.)

Nyitva tartás:

H – V: 10 – 18.

Belépődíj:

Az épület és a kert szabadon látogatható.

Telefonszám:

(1) 326 0062

Megközelítés

A türbét legkönnyebben a Margit híd budai hídfőjétől, a Margit körútból nyíló Margit utcán, majd jobbra a Mecset utcán át érjük el. Az út végén lépcsőzni kell! A legélvezetesebb megközelítés azonban a Frankel Leó és a Török utca sarkától induló nagyon romantikus, már-már balkáni hangulatú, meredek, macskaköves Gül Baba utcán keresztül történő séta.

http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=27