Fővárosunk egyik szimbóluma

Fővárosunk egyik jelképe, a Duna-parti panorámát meghatározó budai Várhegy tetején fekvő Várnegyed déli oldalán magasodik a jellegzetes kupolájáról messziről felismerhető Budavári Palota. Az egykori királyi rezidenciaként szolgáló hatalmas épületegyüttesben ma két múzeum és az ország első számú könyvtára található.

 

A palota története

A tatárjárás után kezdődött meg a budai Várhegy védelmi célú kiépítése, majd később, a 14. században vált királyi székhellyé, amikor Nagy Lajos a visegrádi rezidenciáját Budára helyezte. A palota bővítését Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király folytatta, itáliai reneszánsz stílusban. Ekkor készült a Corvinákat őrző könyvtár, mely Európa szerte híres volt. Később az épület a 150 éven át tartó török uralmat komolyan megsínylette. 1686-os visszafoglalása után a középkori falakat szinte teljesen lebontották; a ma is álló palota története Mária Terézia idejére vezethető vissza.

A 19. század végén indult el az újabb bővítés, alapterülete több mint kétszeresére nőtt. A híres építészek, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos szecessziós elemekkel is díszítették a barokk stílusú épületet.

Tartósan egyik uralkodó sem lakott a palotában, Ferenc József is csak budapesti látogatásai során használta az épületet, Horthy Miklós azonban itt rendezte be kormányzói rezidenciáját. A második világháború során Budapest ostromakor a kastély szolgált a németek utolsó menedékeként, így súlyosan megrongálódott, kupolája beszakadt, homlokzata megsemmisült, berendezése elpusztult.

Az épület újjáépítése az ’50-es években kezdődött. Építészei érdekes módon visszatértek a barokk stílushoz – megtartva az egy évszázaddal későbbi nagy alapterületet –, az így született épülethomlokzat pedig nem hasonlít a régebbi arculatok egyikére sem.

 

A Budavári Palota látnivalói

A Budavári Palota napjainkban már nem a kalandos történelem színtere, hanem a főváros egyik legjelentősebb kulturális és turisztikai központja, a világörökség része. Budapest budai oldalán magasodik jellegzetes zöldes kupolája, mely szerves részévé vált a Duna által elmetszett belváros képének. Az épületben találhatjuk a Magyar Nemzeti Galériát, a Budapesti Történeti Múzeumot és az Országos Széchenyi Könyvtárt is.

 

Budavári Sikló

A palotát legstílusosabban a Lánchíd budai hídfőjétől induló Budavári Siklóval közelíthetjük meg. A Széchenyi István fiának, Ödönnek a kezdeményezésére épült siklót 1870-ben adták át a forgalomnak. A második világháborús harcok során teljesen megsemmisült siklót 1986-ra újították fel, mára a turisták nagy kedvence lett, a nyári szezonban, jó időben elkerülhetetlen a sorállás a bejutásra. Amennyiben nincs kedvünk várakozni, 10 perc kényelmes sétával lépcsősorokon keresztül juthatunk fel a sikló felső állomásához. Érdemes az Alagút jobb oldalán induló lépcsőn elindulni, így először az Alagút bejáratának tetejére érünk, ahonnan káprázatos a kilátás a Lánchídra, a kiépített, korlátokkal biztosított kilátóteraszról.

A felső állomás mellől Magyarország második legnagyobb turulszobra néz le harciasan a városra. (A legnagyobb turulszobor Tatabánya felett van.)

 

A Budavári Palota épülettömbje

A palota előtt húzódó kilátóteraszról nyíló panorámával nehezen lehet betelni, a legszebb kilátás a lovas szobortól délre nyíló kiszögellésről nyílik, onnan már akadálytalanul láthatjuk a Gellért-hegyet is a Citadellával és a nemrég átadott modern Mária-szobrot is megfigyelhetjük.

 

Savoyai Jenő lovas szobra

A palota Dunára néző főkapuja, a Nemzeti Galéria főbejáratával szemben Savoyai Jenő impozáns bronz lovas szobra áll. A törökök kiűzéséért vívott utolsó, döntő összecsapás, az 1697-es zentai csata győztes hadvezérének szobrát Róna József készítette 1900-ban Zenta városának megbízására. A város időközben csődbe ment, és nem tudta kifizetni az alkotást, végül az akkori nagyarányú átépítést irányító Hauszmann Alajos fedezte fel Róna műtermében a szobrot, és közbenjárására Ferenc József megvásárolta, és elrendelte, hogy saját, tervbe vett szobra helyett ezt állítsák fel a palota előtt.

A talapzatot a híres zentai csata jelenetei díszítik, a patinás zöldre oxidálódott szoborcsoporton főleg a szépen kimunkált lovat érdemes megfigyelnünk, még a hasán dudorodó eret is megformázta a szobrász.

 

Magyar Nemzeti Galéria

A nagyszabású kiállítás a magyar képzőművészet legjavát mutatja be, a leghíresebb magyar festők legismertebb alkotásaival találkozhatunk itt.

 

Budapesti Történeti Múzeum

A palota legdélibb szárnyában találjuk a város történetét az őskortól napjainkig bemutató látogatóbarát kiállítást, mely modern szemlélettel, rengeteg interaktív eszközt felvonultatva igyekszik bemutatni fővárosunk dicsőséges és szomorú történetének mindennapjait.

2013 végétől egy új állandó kiállítás kapcsolódik a gyűjteményhez, amelyen a Budavári Palota történetét 1686-tól napjainkig ismerhetjük meg.

A múzeum bejárata az ún. Oroszlános udvarból nyílik, mely bejáratát harcias kőoroszlánok védik. Ugyanerre az udvarra néz az Országos Széchényi Könyvtár főbejárata is.

 

http://www.btm.hu/

 

Egyéb látnivalók

A palota épületének egyik oldalfalán lévő nagyszabású szoborcsoport, a Mátyás-kút (Stróbl Alajos, 1904) az álruhában vadászó Mátyás király és a belé reménytelenül szerelmes Szép Ilonka történetét ábrázolja.

A kúttal szemben találjuk a Lovát fékező csikós szobrát, a négy méter magas vörösréz alkotást, mely ifjabb Vastag György munkája, és a párizsi világkiállításon is bemutatták.

Sándor-palota

A 19. század elején Pollack Mihály által tervezett elegáns, klasszicista stílusú épület gróf Sándor Vince megbízásából készült, innen a név. Később Ybl Miklós tervei alapján miniszterelnöki rezidenciává alakították át. Az ostrom idején rommá lőtt épületet csak a rendszerváltás után állították helyre, majd a szépen renovált palotába 2003-tól a Köztársasági Elnöki Hivatal költözött.

A sikló felső állomása melletti bejáratánál rendszeres időközönként történik az érdekes őrségváltás, a turisták őszinte örömére.

 

Programok

 

De ha ez – vagy egy kellemes séta – még mindig nem volna elég indok, hogy ellátogassunk ide, a melegebb évszakokban a palota Savoyai teraszán számos fesztivál és program kerül megrendezésre. A legnépszerűbbek közé tartozik a Mesterségek Ünnepe, a Budavári Borfesztivál, a Budavári Sörfesztivál, a Budavári Pálinka és Kolbászfesztivál és az "Édes Napok" csokoládé- és édességfesztivál.

 

Gyakorlati tudnivalók

Cím:

1014 Budapest, Szent György tér

Nyitva tartás:

A Palota területe szabadon látogatható.