A Nemzeti Botanikus Kert

Magyarország legnagyobb arborétuma, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert hazánk leggazdagabb növénygyűjteményével büszkélkedhet. A szépen gondozott parkon patak fut keresztül, romantikus tavacskák láncolata húzódik számos romantikus zuggal, hidacskával, szigettel, műromokkal. A kertet kitűnően karbantartott ösvények, utacskák hálózzák be, és az egzotikus növények bemutatását szolgáló trópusi pálmaház és a kaktuszház sem hiányozhat.

A vácrátóti arborétum rövid története

A kert alapjai már a XIX. század első felében álltak, a nagy változás 1871-ben történt, mikor, Podmaniczky Zsuzsával frissen kötött házassága után gróf Vigyázó Sándor megvásárolta a rátóti birtokot, és megbízta az alcsúti arborétum kiépítésével hírnevet szerző Jámbor Vilmos kertépítészt a park nagyszabású újraalakításával. Band Henrik főkertész közreműködésével kezdődtek meg az évtizedekig tartó munkálatok.

A kor divatjának megfelelő szentimentális tájképi kertben számos korabeli menő dolgot építettek, műromokat, malmot, mesterséges vízesést, dombokat. Egy komplex tórendszert alakítottak ki a kerten átfolyó Sződ-Rákos patak vízének felhasználásával, és természetesen egy kastélyt is emeltek a főnemesi hitves kényelmére. Vigyázó Sándor végrendelete szerint, ha fia utód nélkül távozna, roppant vagyonát a Magyar Tudományos Akadémia örökölné.

A gróf 1921-ben hunyt el, fia, Ferenc 1928-ban önkezével vetett véget életének, egyenesági örökösök hiányában az Akadémia lett volna az új tulajdonos, de a végrendeletet megtámadó oldalági leszármazottak évekig tartó pereskedése miatt végül egy pesti ügyvéd birtokába jutott a vácrátóti park, aki nemes egyszerűséggel elbontatta a már kissé lepukkant kastély épületét, helyére emeltette a ma is látható udvarházat, és sajnos a park növény állományában is hatalmas pusztítást végzett. A pontot az i-re az 1945-ös szovjet megszállás tette, a dendrológiához nem sok hozzáértést tanúsító orosz katonák teljesen lepusztították a parkot és épületeit.

Végül csak 1952-ben lett az MTA tulajdona a park, teljesen újjá varázsolták az arborétumot az eredeti tájképnek megfelelően, és 1961. május elsején a közönség számára is látogathatóvá tették a kertet. Azóta folyamatosan bővül a növénygyűjtemény, épülnek az újabb létesítmények, szaporodnak az üvegházak, a legújabb látnivaló, a zöld energia fontosságáról szóló kiállítás otthona, a Karbonház.

Az arborétum látogatása

Hazánk legnagyobb, 27 hektáros botanikus kertjében mintegy 13 000 növényfajt mutatnak be. Közvetlenül a bejárat és a pénztár után a bal oldali épületben, a Berkenyeház nevű látogatóközpontban gyerekeknek is izgalmas, interaktív eszközökkel gazdagított minden érzékszervünkre ható érdekes, ismeretterjesztő, játékos kiállítást találunk. A kasszánál ne felejtsünk kérni egy példányt a rendkívül hasznos, térképes, minden hónapban új érdekességeket bemutató kis tájékoztatóból.

Jobbra a rózsakert és a tornácos ház közti út vezet az arborétum belsejébe. Az egykori kastély helyén az 1940-es években épült udvarház épületétől kiindulva fedezhetjük fel a romantikus részletekben rendkívül gazdag botanikus kertet. A parkot a Sződ-Rákos-patak szeli ketté, vize több tavat is táplál. A Nagy-tavon két hidacskával megközelíthető szigetet találunk, az Iker-tavak partján látható az 1904-ben épített romantikus műrom, a túlparton egy hatalmas mocsári ciprus a jellegzetes lélegző gyökereivel, az üvegházakhoz közeli Sziklás-tó szigetén pedig műalagút húzódik.

A kert északi végében találhatók az üvegházak, a fantasztikus gyűjteménnyel rendelkező Kaktuszház, a dzsungel hangulatot varázsoló trópusi pálmaház, és köztük a modern Karbonház, a „Túl nagy lábon élünk” c. interaktív kiállítással. Minden évszak tartogat látnivalókat a parkban, szinte mindig virágzik valami, a kényelmes sétautakon babakocsival is felfedezhetjük a kert legtávolabbi zugait is. Sziklakert és rendszertani gyűjtemény, ismert és kevésbé ismert fűszer-, gyógy-, és egyéb kultúrnövényekkel teszi teljessé a kínálatot.

WC-t két helyen találunk, a bejárat melletti Berkenyeházban, ill. a pálmaház mögött. Büfé nincs, a sétautak mellett több pihenőpad, a pálmaház mellett pedig piknikezésre alkalmas, asztalokkal ellátott terület szolgálja a kényelmet. A bejárat előtti területen gyakran vannak házi lekvárokat, élelmiszereket áruló standok, sőt lángost is kaphatunk.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.

Telefon: 06 28 360 122

Megközelítés:

A botanikus kert Vácrátóton, a falun átvezető, Gödöllő – Vác közti főút mellett található. A bejárat előtt ingyenes, bár nem túl nagy parkoló áll rendelkezésre. Menetrend szerinti autóbusszal Budapestről, az Újpest Központból induló váci járatnak közvetlenül az arborétum előtt van egy megállója.

Nyitva tartás: Minden nap: Ápr.1. – okt. 31: 8.00 – 18.00, nov.1. – márc.31.: 8.00 – 16.00

Az üvegházak és az állandó kiállítások hétfőn zárva vannak, és délutánonként is hamarabb bezárnak, a kaktuszház télen zárva tart.

Belépő: 900 Ft, gyermek (6-18), nyugd.: 450 Ft. Családi kedvezmények vannak.

 

http://www.botanikuskert.hu/