Vadregényes patak, vízesés, bővizű források, hangulatos tisztások

A Pilis klasszikus, családi túráinak egyike a Dömörkaputól induló, a Bükkös-patak meseszép völgyében az idilli Sikárosi-rétig haladó körtúra, mely a Lajos-forrás érintésével ér vissza a felhagyott kőbánya melletti kiindulópontra. Vízesés, romantikus patak, tágas, vadvirágos tisztások, kulturált pihenő- és piknikező helyek, szép kilátópontok, bővizű, jó ízű források teszik felejthetetlenné könnyű túránkat.

A túra hossza: 11,5 km

A túra időtartama: 3,5 óra

A túra jellege

Könnyű, családi kirándulás jól jelzett turistautakon, ösvényeken. A Bükkös-patakon többször is gázlókon, köveken átugrálva tudunk átkelni. A Lom-hegy oldalába közepes emelkedő vezet, a Lajos-forrástól a Dömörkapuig néhol meredek lejtő. Útközben három forrásból is csillapíthatjuk szomjunkat.

Kiindulópont

Dömörkapu, a buszforduló utáni parkolóban hagyhatjuk autónkat. Március végétől október végéig szabad- és munkaszüneti napokon a 868-as autóbuszjárat Szentendréről reggel oda- és délután visszafelé közlekedik.

domorkapu-sikarosi-ret-terkep.jpg

Térképkivágat: Pilis, Visegrádi-hegység 1:30 000 (Szarvas-Faragó), www.map.hu  

A túra leírása

A Dömörkapu a Visegrádi-hegység egyik keleti bejárata, neve török eredetű, vaskaput jelent, egykor a Bükkös-patak keskeny szurdokban tört itt át a magas sziklafalak közt, azonban a kőbányák megnyitása után a völgy kiszélesedett, megszelídült. A parkolóból az erdészeti aszfaltúton indulunk el a Z+ jelzéseket követve. Csupán pár lépést megtéve az út jobb oldalán zubogó Bükkös-patakon egy szép vízesést figyelhetünk meg, a lépcsőn le lehet menni egészen a patakig.

A Bükkös-patak a Visegrádi-hegység egyik legjelentősebb folyóvize, a Dobogókő alatt ered, és 16 km után Szentendrénél ömlik a Dunába. Dömörkapunál az út mindkét oldalán hatalmas sziklafalak közt haladunk, az 1920-as évektől az 1960-as évekig bányásztak itt kemény, fagyálló andezitet, melyet házak, utak építésénél használtak fel.

A kőbánya után, az út bal oldalán alig észrevehetően bújik meg a szerb eredetű, cirill betűs ún. Ikon-kő, melyre információs tábla hívja fel a figyelmet. Pár perc múlva egy rozsdás vassorompónál elbúcsúzunk az aszfaltcsíktól, és balra letérünk a patak mellett futó vadregényes ösvényre, továbbra is a Z+ jelzéseket követve. A csobogókban, zúgókban gazdag, bővizű patak partján folytatjuk sétánkat, majd pár perc múlva egy kis gázlón, a mederben lévő köveken átlépdelve térünk át a patak túlpartjára.

Tíz perc kényelmes séta után ismét átgázolunk a patakon, majd 5 perc múlva kibukkanunk egy nagy tisztáson, elhaladunk a pihenő-, tűzrakóhelyek mellett, közben balról csatlakozik hozzánk a K+ jelzés. Pár lépés után egy útjelző táblánál elérjük a Pilisszentlászló felől érkező Országos Kék Túra útvonalát, melyen balra tartunk Dobogó-kő felé. Továbbra is a Bükkös-patak vadregényes völgyében, az erdészeti műúttal párhuzamosan haladunk.

A változatosság kedvéért egy kis fahídon kelünk át a patakon, aztán egy újabb idilli hangulatú tisztásra, pihenőhelyhez érünk, melynek szélén a bővizű Kárpát-forrásból olthatjuk szomjunkat. A szorosan a köves medret követő utunk ismét gázlón keresztezi a patakot, elhaladunk a Lenkó-emlékmű kőobeliszkje mellett, Lenkó Ede természetjáró egy 1917 szilveszteri túrán lett itt rosszul és halt meg, majd kibukkanunk a Sikárosi-erdészház melletti hatalmas, üdezöld tisztásra, a Sikárosi-medencébe. Végigmegyünk a csodaszép Sikárosi-rét szélén az Országos Kék Túra jelzéseit követve, és pár perc múlva egy újabb idilli pihenőhelynél újabb forrás vizét, a Szilágyi Bernát-forrás vizét kóstolhatjuk meg. A tágas rétről nagyszerű látványt nyújtanak a távolban nyújtózó hegyek, a Dobogókő, a Prédikálószék.

A forrástól utunk az erdőbe vezet, egy csemetést védő kerítés mellett haladunk el, jobbra szép, magas fenyőfák, majd rövidesen újabb tisztásra érünk, a Sikárosi-rét Bükki-pusztaként is ismert részére. A rét szélén az elágazásnál a Kék Túra jobbra, mi pedig balra megyünk a P jelzésű turistaúton. Az út emelkedni kezd, néha az erdő megnyílik és szép kilátást élvezve kapaszkodunk fel a Lom-hegyi-nyeregbe, ahol a keresztben futó széles S jelzésű erdészeti útra érünk.

A nyeregből a sárga jelzésű úton először kicsit lefelé megyünk kezdetben szép bükk-, majd később vegyeserdőben. A Lom-hegy (589 m) északi oldalában haladunk, több helyen is szép kilátást élvezve, egyre emelkedve. A Lom-hegy tetején egykor titkos légvédelmi rakétabázis állott, mely a Budapestet védő gyűrű egyik tagja volt, ma lezárt, veszélyes, elhagyatott terület.

Rövidesen felérünk útvonalunk legmagasabb pontjára, 500 méterre, a Bölcső-hegy (588 m) északi oldalában. Innen egy mélyúton ereszkedünk le a Lajos-forrás melletti egykori turistaház pusztuló épületei mellett a bővizű, mindig népszerű kiépített forráshoz. A Bölcső-hegy oldalában fakadó Lajos-forrás nevét a hagyomány szerint Nagy Lajos királyunkról kapta, aki szívesen vadászgatott a környéken. Valójában báró Podmaniczky Lajos emlékét őrzi az 1908-ban foglalt igen bőséges hozamú forrás. Eredeti neve a szerb eredetű Dobra Voda, vagyis Jóviz-forrás.

A forráshoz autóval is fel lehet jönni. Pár lépést visszamegyünk a turistaház melletti úton, majd a második háznál jobbra térünk le a Z∆ jelzésű szép ösvényre. Hamarosan jobb felől kitárul az erdő, és lenyűgöző panoráma nyílik Szentendre és a Duna felé. A hangulatos, ligetes erdőben egyre lefelé gyalogolva pár perc alatt leérünk a Kőrösi Csoma Sándor kilátópihenőhöz, ahonnan elragadó kilátás nyílik a Bükkös-patak festői völgyére. A kilátótól keskeny ösvényünk keletnek tart, a dömörkapui kőbánya sziklafalának tetején sétálunk, az út melletti szédítő meredélyről nagyszerűen rá tudunk látni a függőleges kőfalakra. Hangulatos kis ösvényünk elérve a kőfejtés szélét, azt megkerülve erősen lejtve, néhol lépcsősoron ér le a Dömörkapuhoz, kiindulási pontunkra.