Az osztrák főváros legendás szimbóluma

Bécs jelképe, a világ legszebb gótikus templomai közé tartozó Szent István-székesegyház (Stephansdom), a történelmi belváros kanyargós utcáinak geometriai metszéspontjában magasodik. A városképet uraló 137 m magas csipkés torony uralja a városképet, a templom belseje pedig rengeteg értékes középkori emléket tartogat a látogatónak, nem véletlen, hogy a székesegyház a főváros egyik legnépszerűbb látnivalója.

A templom története

A mai Dóm helyén egykor egy XII. században épült román kori templom állt, melyet 1263-ban építettek át, ebből az időből maradt fent a nyugati főhomlokzat az Óriások Kapujával és a két Pogány-toronnyal.  A templom nevét az Apostolok cselekedeteiben is megemlített első mártírról, Istvánról kapta. 1359-től kezdték el a templom gótikus átalakítását, bővítését. A déli torony, a Steffl 1433-ra érte el végleges magasságát, míg az északi torony jóval alacsonyabb, befejezetlennek tűnik. Úgy tartja a mondás, ez a torony azért lett a Steffl-nél alacsonyabb, mert építtetője Hans Puchsbaum lepaktált az ördöggel a gyorsabb elkészülés reményében, azonban megszegte fogadalmát, így az ördög a mélybe taszította.

A XVI. század elején dolgozott a templombelső kőfaragványain Anton Pilgram mester. Az 1700-as években barokk berendezéssel gazdagodott a dóm, azonban szerencsére nagyobb átalakításokra nem került sor. Ugyancsak a XVIII. században építették a katakombákat, a templomot körülvevő temető felszámolása miatt. A XIX. századi divatos historizmus átalakítási hulláma is szerencsésen elkerülte a templomot, azonban 1945-ben, a háború utolsó napján tűzbe borult és óriási károkat szenvedett. A helyreállítást 1962-re fejezték be, de szinte a mai napig folyamatosan újítják fel a kőfaragványokat, minden évben más részét látjuk a templomnak felállványozva.

A templom látogatása

A háromhajós templom méretei lenyűgözőek, több mint 100 méter hosszú, a torony magassága eléri a 137 métert. A szintén az első keresztény vértanúról elnevezett Stephansplatz közepén keleti tájolással felépült dómot érdemes kívülről is körbejárni. Lebilincselő hatásúak a gótikus kőfaragványok, szobrok, vízköpők. A templom legjellegzetesebb részei a felhőket karcoló csupa csipke torony, a Steffl és a pazar látványt nyújtó, közel negyedmillió cserépből álló mázas cseréptető, melynek északi oldala a birodalmi sast ábrázolja.

A nyugati főhomlokzat a legrégebbi rész, a román stílusú, bélletes Óriások Kapujával és a Pogány-tornyokkal. A déli front kialakítása a késő gótika káprázatosan szép teljesítménye, figyelemre méltó az innen nyíló, gazdagon faragott Singertor, az Énekesek Kapuja a Fájdalmas Krisztus meghökkentő, középkori alakjával. A befejezetlen északi, Sas-torony (Adlerturm) csonka tornya gyönyörű, részletgazdag késő gótikus stílusú, félbevágott tetején kis reneszánsz hagymakupola trónol, a város legnagyobb harangját (Pummerin) szólaltatja meg – mintegy 180 török ágyúból öntötték eredetijét, súlya eléri a 20 tonnát.

A Jáki templom kapuzatához hasonlatos „Óriáskapun” (Riesentor) léphetünk be a monumentális hatást keltő főhajóba. Lenyűgöző az oszloperdővel zsúfolt impozáns belső tér. A főhajót háló- és csillagboltozatok fedik. A templom több értékes műalkotást rejt magában. A belső falakat és oszlopokat pompás szobrok és mellékoltárok sokasága díszíti.

A szószék (Kanzel) a késő gótikus kőfaragó művészet remeke, Anton Pilgram alkotása 1515-ből. A négy, különböző temperamentumú arckifejezéssel ábrázolt latin egyházatya mellszobraival díszített építmény felvezető lépcsősorán a gonoszt jelképező gyíkok és varangyok másznak furcsa díszítésként. Maga Pilgram mester lejjebb az egyik ablakból tekint le ránk körzővel a kezében. Az északi kapu melletti orgonalábazat falán is megörökítette magát Pilgram, ugyancsak építész szerszámaival a kezében.

A főhajó oltárainak zöme barokk kori, az óriás méretű főoltár a szentélyben Szent István megkövezését ábrázolja. A bal oldali szentélyben lévő Bécsújhelyi oltár a templom legértékesebb műemléke, a XV. században készült rendkívül gazdagon díszített, festett gótikus szárnyas oltár Bécsújhelyből került a dómba 1883-ban.

A jobb oldali szentélyben található Mátyás király nagy ellenfelének III. Frigyes császárnak a hatalmas vörös márvány síremléke, melyet még életében 1467-ben kezdtek el készíteni, de csak halála után 20 évvel lett kész. A másik híres epitáfium Savoyai Jenő hercegé, a főbejárattól balra eső Tirna-kápolnában van.  Itt a Kereszt-kápolnában az oltár felett látjuk a megfeszített Krisztus szobrát, melynek a legenda szerint emberi szőrzetből való, folyton növő szakálla van.

A főbejárattól jobbra, a déli mellékhajó elején van a híres máriapócsi csodatévő Mária-kegykép eredetije, melyet a legendás könnyezések után 1697-ben szállítottak Bécsbe. Na persze azóta nem könnyezett, ellenben a Máriapócson lévő másolattal.

A bécsiek által Steffl-nek becézett toronyba 343 lépcsőfokon kapaszkodhatunk fel, megéri azonban a fáradságot, ugyanis ebből a távlatból páratlan panorámában tárul fel Bécs városának képe. A torony alatt lépcsősor vezet a mélybe, katakombák szerteágazó folyosói vezetik a borzongó látogatót: a császári kripták helye ez, ahol a Habsburgok belső szerveit tartalmazó urnái lettek elhelyezve. A bécsi Stephansdom a főváros egyik leglátogatottabb látványossága, mintegy 3 millióan látogatják évente.

Gyakorlati tudnivalók

Cím: Wien, Stephansplatz

Nyitva tartás:

Templom: H – Sz: 06.00 – 22.00, V: 07.00 – 22.00,

Steffl torony: H-V: 09.00-17.30,

Adlerturm (északi torony) .: H-V 08.15 – 16.30, júl.-aug.: 08.15 – 18.00

Katakombák: csak vezetéssel, H – Sz: 10.00-11.30, 13.30-16.30, V: 13.30-16.30

Belépő: A templom szabadon látogatható,

Steffl: 4 €, gyerek: 1,50 €

Adlerturm: 5 €, gyerek: 2 €

Katakombák: 5 €, gyerek: 2 €

http://www.stephanskirche.at