Pompás barokk kastély, világhírű festmények

A barokk udvari építészet egyik kiemelkedő bécsi műemléke a XVIII. században épült Belvedere kastély. A pompás barokk palotában az osztrák főváros egyik legkiemelkedőbb, legnépszerűbb képzőművészeti gyűjteményét rendezték be, az Osztrák Galéria gótikus, barokk és XIX. századi leghíresebb alkotásait csodálhatjuk meg, többek közt Gustav Klimt ikonikus festményét, ’A csók’-ot.

A kastély története

A palotát Savoyai Jenő herceg, korának legünnepeltebb, legsikeresebb hadvezére építtette magának nyári rezidenciájaként a kor sztárépítészével, Lukas von Hildebrandttal 1714 és 1723 között. A törököket a Kárpát-medencéből végleg kiverő briliáns stratéga óriási vagyonra tett szert, melynek kézzelfogható példája lett a francia királyi kastélyokat is megszégyenítő grandiózus Belvedere komplexum. Az 1736-ban közvetlen utód nélkül elhalálozott herceg palotáját végül Mária Terézia vette meg, aki ide helyezte a Habsburgok művészeti kollekcióját, mely később az 1890-es években megépült Kunsthistorisches Museum gyűjteményének alapját adta. A Felső-Belvedere kastélyba pedig beköltözött Ferenc Ferdinánd trónörökös, aki egészen sarajevói haláláig lakott itt. Az első világháború után mindkét kastélyt galériaként funkcionált tovább, bár a felső palotához több történelmi nevezetesség is köthető. Schuschnigg kancellár egészen az 1938-as Anschluss-ig reziedenciaként használta, és a Felső-Belvedere-ben írták alá a Magyarország számára meghatározó első és második bécsi döntést is, melynek értelmében a Felvidék egy része, ill. Székelyföld és Észak-Erdély került vissza az anyaországhoz. 1955 májusában pedig itt írták alá az Ausztria függetlenségét és semlegességét garantáló államszerződést is. Több átrendezést követően jelenleg az Osztrák Galéria állandó gyűjteménye látható a Felső-Belvedere kastélyban, míg az alsó palotában időszaki kiállítások kapnak helyet.

A  kastély látogatása

Az egykor Bécs határában (ma a 3. kerület) felépített kastély két épületből áll, az Alsó-Belvedere nyári rezidencia volt, a Felső-Belvederét estélyek és egyéb ünnepségek alkalmával használták. A két épületet hatalmas teraszos kert köti össze, benne szfinxeket és más mitológiai lényeket ábrázoló szobrokkal. Közvetlenül az alsó palota mellett van a botanikus kert (Botanischer Garten).

Alsó-Belvedere (Unteres Belvedere)

A Belvedere palotái ma az Österreichische Galerie (Osztrák Galéria) gyűjteményeinek adnak otthont. Az 1716-ban elkészült Alsó-Belvedere (Unteres Belvedere) kívülről egy viszonylag egyszerű barokk kastély, Savoyai Jenő személyes céljaira, nem pedig reprezentációra készült. Belső berendezése viszont jóval díszesebb a felső palotáénál. A mellette lévő Orangerie-vel együtt mostanában időszaki kiállításokra használják.

Az Alsó-Belvedere építészetileg legszebb része a gazdagon díszített rendkívül impozáns, két szintet is elfoglaló Marmorsaal (Márvány-terem) az épület tengelyének központjában. A barokkban tobzódó vörös márvánnyal borított terem ékessége Donner Neuer Markt-on lévő szökőkútjának az eredetije. A másik fő látnivaló a Goldkabinett, az aranyban úszó, hatalmas tükrökkel díszített terem igazi barokk remekmű, közepén a Savoyai Jenő herceg apoteózisa című szerénységtől igen távol álló monumentális márványszobor, Balthasar Permoser alkotása 1721-ből.

Belvedere kertek

Az enyhén lejtő dombon álló Belvedere két épületét a Dominique Girard által tervezett francia kert zöld hídként köti össze.A francia mintára kialakított kertkompozíció szigorú szimmetriában viszi a tekintetet sétánk során, szegélyezve impozáns szökőkutakkal, sokszínű virágágyásokkal. Három részből áll, mindegyikük valamely klasszikus célzást foglal magában: az alsó rész a négy elemet jelképezi, fő tengelyén a kilenc múzsa szobrával, oldalain két-két ún. bosque-val, süllyesztett élő sövénykerttel. A második, a Parnasszust jelképező résztől egy lépcsősor választja el, melyen gyermekek és kerubok szobrai jelképezik a 12 hónapot, középen egy vízeséssel.

A felső rész az Olümposzt szimbolizálja, legszebb része a Felső-vízesés, öt lépcsőn keresztül ömlik a víz a felső medencéből az alsóba. Az utakat a múltba tekintő mitologikus szobrok szegélyezik, egészen a Felső-Belvedere-ben található két Szfinx szobráig, melyek őrként állnak a palota előtt.

Felső-Belvedere (Oberes Belvedere)

A kert legmagasabb pontján álló Felső-Belvedere (Oberes Belvedere) a nagyobb és díszesebb épület a kettő közül, eredetileg is reprezentációs célokra épült. A kert felőli főhomlokzat a legnagyszerűbb barokk alkotások közé tartozik, a patinás rézkupolák közül az oldalsók török sátorra emlékeztetnek, visszautalva a törökverő herceg vitathatatlan érdemeire. Az igazán grandiózus épület főbejárata a túloldalon a Gürtelre nyílik, a pompázatos barokk kovácsoltvasból készült főkapun jól látható a Savoyaiak S betűje és keresztje. A kaputól jobbra található, a külön belépővel látogatható Alpengarten, Európa legrégibb alpesi kertje, tőle északra pedig a szabadon látogatható Botanikus Kert terül el.

Az épület tengelyének központjában lévő hatalmas Sala Terrena terem négy mitológiai szobrával, melyek a felső szintet tartják. A reprezentatív célokat szolgáló palota gazdagságáról az emeleten lévő Márványterem és a kastélykápolna pazar kialakítása és fényűző berendezése tanúskodik.   A Márványteremben írták alá a bécsi döntéseket és Ausztria függetlenségét is.

Az Osztrák Galéria gyűjteménye

A Felső-Belvedere termeiben tekinthető meg a legfontosabb gyűjtemény, az Osztrák Galéria a gótikus kortól a XX. század elejéig terjedő korszaknak a legfontosabb osztrák képzőművészeti alkotásai. A legnagyobb vonzerőt képviselő művek elsősorban a három legismertebb osztrák festő Gustav Klimt, Egon Schiele és Oskar Kokoschka alkotásai.

A földszinten találjuk a gótikus kor művészetét bemutató kiállítást, az 1427-ből származó Znojmói szárnyasoltár az egyik legértékesebb mű, de figyelemre érdemesek a híres tiroli művész Michael Pacher alkotásai és Urban Görtschacher részletgazdag kompozícióit ill. Rueland Frueauf hét táblaképét.

A barokk kiállítás legérdekesebb darabjai az excentrikus szobrász Franz Xaver Messerschmidt karakter fejei, melyekből többet is őriznek itt. A barokk festők közül Paul Troger, Maulbertsch és Rottmayr munkái a legmeghatározóbbak. (Paul Troger: Krisztus az Olajfák hegyén)

Az osztrák festészet nagy korszakának művei is jelen vannak, az 1880-1900 közti korszakot legjobban Hans Makart és Anton Romako festményei, míg a később időszak három nagy zsenije, Klimt, Schiele és Kokoschka is számos művel van reprezentálva.

A legtöbb látogató Klimt világhírű festményéért jön, az egyik legismertebb és legvitatottabb képe, a Csók megcsodálásáért. A kiállítás fénypontja, Gustav Klimt legnagyobb gyűjteménye található itt, többek közt a Judith, Salome, Ádám és Éva.

A botrányos életű Egon Schiele több rendhagyó portréja és egyik legnagyszerűbb allegorikus műve ’A halál és a lányka’ mellett Oskar Kokoschka festményei pl. ’A tigrisoroszlán’ és néhány allegorikus műve (Csendélet Báránnyal) viszik a prímet. Zavarba ejtő a korán elhunyt Richard Gerstl híres Nevető önarcképe.

Néhány jelentős külföldi művész is képviselve van (Van Gogh, Monet, Renoir, Cézanne, Munch).

Gyakorlati tudnivalók

Megközelítés

A Belvedere komplexuma a belvárostól délkeletre pár perc sétára van a Rennweg, a Prinz Eugen Strasse és a Landstrasser Gürtel közötti területen. A Belváros felől a Kärnter Ringtől közelíthető meg a legegyszerűbben, a Schwarzenbergplatztól a Rennweg-ből nyílik az Alsó-Belvedere-hez közeli bejárat. A Felső-Belvedere a nemrég megnyílt Hauptbahnhoffal szemben van.

Nyitva tartás

Minden nap 10-18 között, az Alsó-Belvedere szerdánként 21 óráig van nyitva.

Belépő

Többfajta kombinált jegy is elérhető, részletek a honlapon.

Oberes Belvedere

Felnőtt: 12,50 €, kedv.: 10 €, 18 éven alul ingyenes.

Unteres Belvedere

Felnőtt: 11,00 €, kedv.: 8,50 €, 18 éven alul ingyenes.

Mindkét kastély és az Orangerie: 19/16,50 €

A park szabadon látogatható.

http://www.belvedere.at