Szenes-horog, Száraz-horog, a Bakony természeti csodái

A Keleti-Bakony kevéssé ismert, de rendkívül látványos vidéke a Székesfehérvár és Várpalota közti Csór község feletti, dolomitsziklás domboldalak, árvalányhajas fennsíkok és az azokat tagoló száraz szurdokvölgyek alkotta tájegység. Jól jelzett turistautak kanyarognak az itt horgoknak nevezett völgyek alján, peremén, a szavannákat idéző füves fennsíkokon. A faluból kiindulva rövid, változatos, kilátásban gazdag körtúrán fedezzük fel a Bakony délkeleti nyúlványának legszebb pontjait.

A túra hossza: 11,4 km

A túra időtartama: 4 óra

Szintkülönbség: 220 m fel, ugyanannyi le

Kiindulópont:

Csór, Fő utca, a hajdani Csuka Csárda épülete. Buszmegálló. Parkolni a Fő utca mentén lehet vagy az onnan északra tartó, ugyancsak Fő utca nevű kis mellékutcában. Csór a 8-as főút mellett fekvő, Székesfehérvártól az első falu. A 8-as útról táblával jelzett bekötőút vezet a településre.

A túra jellege:

Könnyű kirándulás jól jelzett turistautakon, ösvényeken. A Szenes-horog peremén óvatosan közlekedjünk, a horgokból ki, oda levezető utak meredek, de rövid kaptatók. A fennsíkokon jó tájékozódási képesség szükséges, fák hiányában ritkásak a jelzések.

A túra leírása

Az egykori Csuka Csárda épülete elől indulunk az innen északra futó Z jelzésű utcácskán, a Fő utcán. Pár perc alatt kiérünk a jobb oldalt magasló Kilátó-hegy alá. Kocsival itt is tudunk parkolni. A fehér dolomitsziklákkal pettyezett, kopár domb tetején némileg meglepően, egy pirosra festett japán kapu áll. Z jelzésű ösvényünk a ritkásan álló cserjék és a sziklák közt vezet fel a kapuhoz, ahonnan remek panoráma nyílik a falura, a környező dombokra.

A kaputól irányt tartva megyünk tovább a füves fennsíkon, a fenyőfák közt, áthaladunk egy magasfeszültségű vezeték alatt, bebújunk a fenyvesbe, majd pár perc múlva egy újabb távvezeték alatt megyünk el. A ritkás erdőben kissé balra forduló utunk leér egy útkereszteződéshez. A Z jelzések a jobb oldali Y alakú elágazás bal oldali ágán vezetnek tovább, majd a másik ágon fogunk visszajönni. Pár méter után jobbról csatlakozik hozzánk a P jelzés is.

Kényelmes, széles, köves szekérutunk szintet tartva vág át a tágas, füves, alacsony fenyőkkel ritkásan benőtt fennsíkon. Mielőtt beérnénk az erdő fái közé, a Z jelzésű útra kanyarodunk, mely balra tér le a P jelzésű útról. Bájos tisztásokkal tarkított, hangulatos fenyőligetek közt kanyarog jól jelzett turistautunk. Tíz perc sétával érünk ki a Szenes-horog szurdokvölgyének déli peremére, ahonnan csodás kilátás nyílik a karsztbokorerdővel sűrűn benőtt völgyre és a sziklás domboldalra.

A Z jelzésű ösvény innen élesen jobbra fordulva fut végig a Szenes-horog felső szélén, végig pompás kilátást nyújtva a szurdokvölgyre. Néhány helyen Z∆ jelek vezetnek ki a völgy peremén lévő sziklás kilátóhelyekre. Utunk követi a horog vonalát, vagy a füves szélén, vagy kissé beljebb a ritkás fenyőerdőben vezet. Kissé eltávolodva a peremtől, egy tisztásnál széles kocsiúthoz érünk, nagy tábla figyelmeztet, hogy katonai területen járunk, belépés csak engedéllyel!

Nem megyünk rá a „katonai” útra, a táblától kissé balra folytatódik a turistaút, a Z jelzések mellé megkapjuk a jobbról érkező P jelzéseket is. Kissé távolabb, balra kanyarodó, lejtős ösvényen ereszkedünk a Szenes-horog aljára. Leérve, a P jelzés jobbra megy, mi balra fordulunk, továbbra is a Z jelzésen maradva. Jó tíz perc séta következik a száraz völgy aljában futó, avarszőnyeggel borított, nyáron kellemesen árnyas ösvényen.

Figyeljük a jelzéseket, mert egyszer csak hirtelen, élesen jobbra felvezetnek a Z jelzések egy meredek hátra, mely kissé feljebb nagy sziklákba megy át, felmászunk a fehéren ragyogó dolomitsziklák tetejére, és most a Szenes-horog nyugati oldaláról is megszemléljük a káprázatosan szép tájat. Továbbmegyünk a sziklás hegyoldal tetején, utunk végigvezet a horog nyugati peremén, ugyancsak szép kilátást nyújtva a völgyre.

Utunk végül levezet a Szenes-horog aljába, ahol ismét találkozunk az aljában futó P jelzésű úttal, keresztezzük ezt az ösvényt, egyenesen megyünk tovább a Z jelzéseket követve. Jó darabig még a Szenes-horog avaros talpán gyalogolunk, majd kb. tíz perc múlva kiérünk az erdőből és jelzett utunk élesen jobbra fordulva ér fel a füves fennsíkra. Megközelítünk egy nyílegyenes, széles kocsiutat, de nem megyünk rá, a jelzések jobbra tartva bevisznek az erdőbe, aztán kibukkanunk egy gyönyörű, szavannaszerű részen. Magasan a Szenes-horog felett járunk, szépen belátunk a völgybe a szavannás plató széléről.

Fák híján, jelzéseket nem nagyon látunk, orientálódjunk balra, távolodva a völgy peremétől, és pár perc alatt visszaérünk a már látott széles, murvás, „katonai” útra, melyen jobbra fordulva megyünk tovább pár lépést. Balra ágazik le egy köves út, amit követünk, a Z jelzések most már jól láthatók innen. Keletnek forduló utunk átvág a Szenes- és a Száraz-horog közt elterülő szavannaszerű fennsíkon. A köves út lassan északnak fordul, párhuzamosan a jól látható Száraz-horog sziklás bemélyedésével.

Pár perc múlva egy, az úton lévő sziklára festett Z nyíl jelzi, hogy jobbra tér le a kocsiútról a jelzett ösvény a Száraz-horog felé. Az alig látható csapás kivezet a fennsík szélére, majd meredeken eltűnik a völgy fiatal fái között. Az odavezető úton néhány kis fán láthatunk jelzéseket. Leérünk a Száraz-horog meglepően széles völgyébe, ahol jobbra fordulva megyünk tovább a sűrű avarban vezető völgyi ösvényen. Közel egy kilométert sétálunk az árnyas völgy alján, mikor találkozunk a P jelzéssel, itt a Z jelzésű út véget ér, a P egyenesen megy tovább a völgyben, mi azonban itt élesen jobbra fordulunk, a horogból kivezető P jelzésű ösvényre.

Felkapaszkodunk a szurdokvölgy füves szélére, majd balra fordulunk a széles kocsiútra. Kényelmes, jól követhető utunkról pompás kilátás nyílik a Száraz-horog impozáns, sziklás oldalfalára. Később az út jobbra tartva eltávolodik a völgy szélétől, majd egy erdősávok határolta téglalap alakú nagy rét szélére érünk. Itt eltűnnek a jelzések, az úton egyenesen megyünk a túloldali erdősávig, ott jobbra derékszögben elkanyarodunk, majd az erdősáv mellett haladó földúton, a téglalap túlsó szögénél újra találkozunk a jelzésekkel.

Az erdő után újabb tágas, füves fennsíkra érünk, találkozunk egy keresztben futó, széles, köves, kocsiúttal, balra fordulunk rajta, és pár perc alatt leérünk a már ismert útkereszteződéshez, a Z jelzésű úthoz. Egyenesen lefelé megyünk tovább a murvás, jelzetlen úton, mely rövidesen beér a falu házai közé, a Kilátó-hegy tövébe. A Fő utcán érünk vissza kiindulási pontunkra.